<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

Klímaváltozás – a XXI. Század kihívása - Magyarországi klímacsúcs

A Magyarországi klímacsúcs konferencia a Klíma Klub szervezésében valósult meg a budapesti Hotel Intercontinentalban, 2009. február 27-én. A konferencia kiemelt témái között szerepelt a klímavédelem helyzete Magyarországon, hiszen alapvető kérdés, hogy a magyar állam és a civil szervezetek mit tesznek az éghajlatvédelemért. Fővédnök Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, díszvendég Stavros Dimas, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa volt. Az alábbi összeállítás a klímacsúcs előadásait foglalja össze:

A klímaváltozás elérte a döntéshozók ingerküszöbét - állapította meg Láng István akadémikus, a Klíma Klub elnöke.

Stavros Dimas, az EU környezetvédelmi biztosa az unió éghajlatvédelmi stratégiájáról tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy mennyire fontos a klímavédelem társadalmi támogatottsága, a civil társadalom és az államok közötti párbeszéd a klímavédelem érdekében. Nagyon fontos, hogy a média folyamatosan foglalkozzon a klímaváltozás kérdéseivel, hiszen a polgárok – Magyarországon és az egész világon – szavazóként és vásárlóként is hatással van a klímapolitika kialakítására és a gazdaság szereplőire is.

Szabó Imre környezetvédelmi miniszter rámutatott, hogy Magyarország és Kárpát-medence már most is érzékeli a klímaváltozás, a globális felmelegedés negatív következményeit. Első jelek: a Duna-Tisza közi homokhátság elsivatagosodása, a talajvízszint csökkenése. A tavalyi augusztusi árvíz is szélsőséges jelenség. A jelenségek értelmezése nem egységes – azonban a felmelegedés várhatóan hatványozottan növekszik, ez tény, tehát lépni kell azonnal.

Kovács László, az EU adóügyi biztosa az adópolitika környezetvédelmi hatásait világította meg. A szemléletváltozáshoz a politika, a tudomány és a társadalom együttműködése szükséges. 2009 áprilisától várható a „Zöld adózás csomag”, (Európai Bizottság) amely új javaslatokat tartalmaz a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyező egységes logikával, ugyanis a jelenlegi nem tükrözi a klímavédelmet.

Gráf József, földművelési és vidékfejlesztési miniszter pedig felhívta a figyelmet a mezőgazdasági termelés fokozott érintettségére. A tudományos ismeretek elévülése rohamosan növekszik, így a gyakorlatorientált kutatás-fejlesztés jelentősége egyre nő (pl. aszály jelenségek).

Beszélt a fenntartható fejlődés és a globalizáció összefüggéseiről. Nagyon fontosnak tartja a hazai génbank (genetikai erőforrás) hálózat fenntartását, ennek a kb. 100000 féle fajnak a megőrzését, fejlesztést, mert ez nemzeti érték. Elérendő célként  - és a klímaváltozással szembeni esélyként – jelölte meg a bioenergetikai termelés fejlesztését.

Molnár Csaba, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: A következő 10-20 év kihívásai az energiafelhasználás körül csoportosulnak. Az üvegházhatás 70%-a az energiatermelés és a közlekedés számlájára írható. A széndioxid, metán, dinitrogén kibocsátás következtében 2050-re a fajok 1/3-a kihalhat, a Föld hőmérséklete hatványozott mértékben nőhet. Így hazánkban a takarékosság, a megújuló energiák használata és a nukleáris energia nagyobb mértékű használata jelentheti a megoldást. De a legolcsóbb energia, és egyben a legjobb klímavédelem, ha kevesebb energiát fogyasztunk. Ez az egész emberiségre érvényes.

Katona Kálmán országgyűlési képviselő: Újra kell gondolni az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, mert abban a klímaváltozás még nem szerepel. Újra kell gondolni Magyarország energia-stratégiáját. Klímatörvényre van szükség: ezen belül 500milliárd Forint Állami Alapot létrehozni az energiahatékonyság, és a megújuló energiák kiaknázására – ez gazdaságpolitikai döntés; Szükséges az ágazati operatív programok felülvizsgálata; A magyar tulajdonú kis-, és középvállalatok számára függetlenedés a globális piactól; Lakossági non-profit hitelezési rendszer (törlesztést a megtakarításokból fizetni); Sorvezető a gazdaságpolitikai döntéshozók számára.

Dr. Nagy Andor, a Környezetvédelmi Bizottság alelnöke, országgyűlési képviselő: Magyarország kicsi, ezért számunkra az alkalmazkodás a legfontosabb.

Az elmúlt ötven évben 1 fokkal nőtt a nyarak átlaghőmérséklete hazánkban, és emellett szárazabb is lett az időjárás. A változás nem áll meg. Átfogó szemléletváltásra van szükség, hogy képesek legyünk alkalmazkodni. Nem lehet jövő időben beszélni a tennivalókról:

Herczog Edit, Európai Parlamenti képviselő előadásában kihangsúlyozta a politika, a politikusok felelősségét a klímaváltozással kapcsolatban. A politika négyzetes hatást vált ki a közvéleményben. A klímaváltozás egy olyan globális probléma, amely meghaladja az egyes politikusok, a szaktárcák, az országok erejét. Érdeklődő, tájékozott, felkészült politikusra és közvéleményre van szükség. A természettudományos oktatás a közvélemény felkészültségének alapja. A kutatás-fejlesztés szerepe már nem csak a versenyelőny, hanem a túlélés vonatkozásában is fontos. Fejlesztése kb. 2 milliárd euróba kerül. Fejlődése nélkül semmit sem tudunk elérni a mai meglévő technológiákkal. Az új technológiákkal is csak ipari méretekben lehetséges a tudás alapú gazdaság hihetetlen méretű energiafogyasztásának kockázatait csökkenteni

Harnos Zsolt, akadémikus, egyetemi tanár – Budapesti Corvinus Egyetem Matematikai és Informatikai Tanszék. Társadalmi hatások: a politika szükségszerűen rövidtávon gondolkodik és profitorientált. A klímapolitika ökológiai, ökonómiai hatásai hosszú távon hatnak, ezért a döntéseket tudományos kutatásokkal kell megalapozni.

Dr. Bozó László, Országos Meteorológiai Szolgálat, elnök: a WMO (Meteorológiai Világszervezet) a komplex éghajlati rendszer egyidejű adatcseréjére képes. Világméretű koordinációt valósít meg. A világszervezet tagjai az országos szolgálatok, egyetemek, kutatók. Fejlesztés szükséges, a veszélyes folyamatokkal kapcsolatos riasztások, a szélsőségek előrejelzése érdekében: METEOALARM, EUMETNET programok.

A jövőben Magyarországot É-D irányban kettéválasztja egy „éghajlati határvonal” az előrejelzések szerint.

Szanyi Tibor, országgyűlési képviselő: Az energia autonómiára való törekvés jövőnk stratégiai alapja.

Dr. Kerekes Sándor, a Környezettudományi intézet igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos és oktatási rektor-helyettese, közgazdász: Milyen lehetőségeink vannak országon belül? Gazdaságpolitikai trükkök (pl adók). Integrálni a társadalomba a romákat. Kivinni a szegénység csapdájából az országot. „Szántsd fel a földet!” – akinek van pénze, megkérdezheti nem éri-e meg jobban a TESCO, de akinek nincs? A fűnyírás például energiarabló és szennyező tevékenység. Ha a fű helyén zöldség lenne, azt nem kellene nyírni. Ha kevesebb húst ennénk 90%-os energiahatékonyságot érhetnénk el. A fogyasztói társadalom csapdájában vagyunk.

Klíma Klub:

www.klimaklub.hu.

Telefon:+36 1 336 2780

E-mail: klimaklub@klimaklub.hu

A klímaváltozás kezelése olyan feladat, amely nem lehet hatékony világméretű társadalmi együttműködés, egyéni felelősségvállalás és civil kezdeményezés nélkül. Ha mindenki megérti a kérdés fontosságát és élve saját lehetőségeivel, tesz a fenyegető folyamat ellen, akkor elmondhatjuk: a klímaváltozás káros következményeinek jelentős része csökkenthető!

A magyarországi első klímacsúcs iránti fokozott érdeklődés is jelzi: mind többen érzik a probléma jelentősségét. Az, hogy milyen Földet hagyunk utódainkra, a mi felelősségünk.

Budapest, 2009. február 27.                                                              Horváth Terézia

terezia.horvath@freemail.hu